A negyvennapos böjt egyik fontos napja a virágvasárnap, ami Jézus Jeruzsálembe vonulásának ünnepe. Az előttejáró és utána tóduló sokaság így kiáltozott: Hozsanna Dávid fiának! Áldott, ki az Úr nevében jön! Hozsanna a magasságban! (Mt 21, 8). Ezt pálma vasárnapnak is hívják, mert a Biblia szerint pálmát tartva ünnepelték Jézust az emberek, így fejezve ki iránta érzett tiszteletüket. A magyar hagyományban a barka helyettesíti a pálmát.
Ekkor volt a
templomban a barkaszentelés. A megszentelt barkaágat a hívek otthon gyógyításra
és a rontás elleni védekezésre használták fel.
A kiszehajtás,
a kiszejárás is virágnapi leányszokás, ami a tél kivitelét szimbolizálta. A
kisze menyecskének öltöztetett szalmabáb, ami a
telet, a hideget és a betegséget testesítette meg. Ezt a lányok
énekszóval körbevitték a faluban, majd a határban elégették vagy a vízbe dobták.
Hallgassátok csak:
Ég a kisze, lánggal ég,
bodor füstje felszáll
Tavaszodik, kék az ég,
meleg a napsugár
Mire füstje eloszlik,
a hideg köd szétfoszlik
Egész kitavaszodik!
Haj ki Kisze, kiszőce,
gyüjj be sódar, gömböcke!
Felenyei lányok,
piros tulipánok,
födémesi lányok,
fekete cigányok!
Csáki Mari ládája, üresen van bezárva,
ha üresen nem volna, kiszére adott volna.
Bubis Angi otthon ül, a kiszére pendőt sző,
Vígan várjuk Szent Györgyöt,
énekszóval pünkösdöt!
Ugyancsak
ezen a napon volt szokás Zoborlaján a villőzés. Kiszehajtás után a lányok
szalagokkal, tojásokkal feldíszített fűzfaágakkal (villő) énekelve körbejárták
a házakat, ahol a gazdasszonyok letörek belőle egy kis gallyat. A gallyal
megveregették a lányokat: "Mind
menjetek férjhez!" A lányoknak köszöntésért cserébe tojást adtak. Ezzel az
ággal veregette meg, majd hajtotta ki később a gazdasszony a kislibákat is, hogy
egészségesek maradjanak. Ez a szokás a tavasz behozatalát is jelképezte. (forrás: Balatoni Katalin: Ünnepek a néphagyományban)
forrás: https://www.hirek.sk/belfold/villozes-a-zoboraljan
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.