2020. május 15., péntek

Pünkösd


Ma (holnap) ismét magyar ovis hétvége következne, de sajnos, még mindig nem találkozhatunk és játszhatunk közösen. Ezért ezalkalommal is online teszek fel néhány ötletet Nektek a hétvégére.
Mivel Pünkösdig már nem lesz (online) ovink, ezért a mai témánk eköré fog rendeződni.

”Szálljon erre a házra az Isten áldása,
mint pünkösdi harmat a piros rózsára.”

A tavaszi ünnepkör egyik legszebbike pünkösd vasárnapja és hétfője. Pünkösd napján emlékezünk meg arról, hogy Jézus mennybemenetele után a Szentlélek leszállt az apostolokra.
A tanítványok erőt és bátorságot kaptak, hogy hirdessék az örömhírt, Jézus üzenetét.
A Szentlélek jelképe a fehér galamb ( mert Jézus megkeresztelkedésekkor ebben az alakban szállt alá); a tűz (mert pónkösdkor lángnyelvek formájában jelent meg); és a szél (mert eljövetelkor nagy vihar támadt).
Készítsétek el közösen az alábbi pünkösdi szélforgót:

Szükséges eszközök: 
papír (sima nyomtatópapír) 
színes ceruzák,
olló,
gombostű,
grafitceruza, aminek a végén radír van




Néphagyományaink szerint e két napon a legények  népi ügyességi játékokat, (gerendahordás, hordóemelés) próbákat rendeztek és így versengtek a pünkösdi király címért. Pünkösd királya ezután egy évig hivatalos volt minden lakodalomba, mulattságra és ingyen ihatott a kocsmában is.

  
Megválasztották párját, a pünkösdi királynét is, és tréfásan ”összeházasították” őket egy  esztendőre.

A pünkösdölés leginkább az Alföldön, illetve Észak-Magyarországon volt szokás. Ilyenkor a lányok házról házra járva énekeltek és táncoltak.
Lakodalmas menet mintájára vonultak fel zöldágakkal, megálltak egy-egy háznál és tréfásan ”adományt” kértek jókívánságaikért.


Legismertebb pünkösdi dalunk:
Két szál pünkösdrózsa

Ez pedig egy hagyományos pünkösdölés ovisok előadásában:
Pünkösdölés

Mai mesénk:
A tulipánból lett királyfi

Volt egyszer egy király, annak volt egy fia. Azt mondta egyszer a fiú az apjának:
- Édesapám, én most elmegyek, és addig vissza sem jövök, míg meg nem találom a legszebb lányt a világon.
- Menj, édes fiam - mondta az apja -, és járj szerencsével.
Ment a királyfi, ment, mendegélt, útjában sűrű erdőbe tévedt. Egy tüskebokorban varjú károgott kétségbeesetten, sehogy sem szabadulhatott a sűrű, tüskés ágak közül. Jószívű volt a királyfi, kiszabadította a varjút, s az meg így szólt hozzá:
Húzz ki egy tollat a szárnyamból, s ha valaha bajba kerülsz, röpítsd a levegőbe a tollat, nyomban ott leszek, és segítek rajtad.
A királyfi eltette a varjútollat, s ment tovább.
Most országútra ért, s egyszer csak látja ám, hogy halacska vergődik az egyik kiszáradt keréknyomban. A királyfi megszánta a halacskát, elvitte a tóhoz, beledobta. Az meg így szólt hozzá:
- Vegyél le a hátamról egy pikkelyt, s ha valaha bajba kerülsz, dobd vízbe a pikkelyt, nyomban ott leszek, és segítek rajtad.
Ezután meg egy öregembert látott meg a királyfi, szomjas volt az öreg, meg éhes is; a királyfi jó szívvel megitatta, megetette, az pedig így szólt hozzá:
- Tépd ki két hajszálamat, s ha valaha bajba kerülsz, ereszd szélnek, nyomban ott leszek, és segítek rajtad.
Ment tovább a királyfi; harmadnapra egy falu határába ért. A falusiaktól meghallotta, hogy lakik itt egy öreg király, van annak egy világszép lánya, de ha azt valaki feleségül akarja venni, a kérőnek háromszor úgy el kell bújnia, hogy a királylány ne találja meg.
- No, ezt én megpróbálom - gondolta a királyfi. El is ment a királykisasszonyhoz, feleségül is kérte, az pedig megmondta neki, hogy bújjon el háromszor; ha egyszer is el tud bújni úgy, hogy ő nem találja meg, hát a felesége lesz.
No, a királyfi levegőbe dobta a varjútollat. Jöttek a varjak seregestül, fölvitték egy magas hegy tetejére, De a királylány egyenesen oda ment, meg is találta, ki is nevette a királyfit.
Másnap tóba dobta a pikkelyt. A partra úszott egy hatalmas ha, annak a hasában bújt a királyfi. De jött ám a királylány, merítőhálóval kifogta a halat meg a királyfit, és még ki is nevette.
Harmadnap szélnek eresztette a két hajszálat. Jött az öregember, megcirógatta a királyfit, az nyomban tulipánná változott, és az öregember a kalapja mellé tűzte.
Kereste a királylány a kérőjét, de hiába kereste. Estére ki is hirdette, hogy ő bizony nem találja. Akkor a szépséges lány elé állt az öregember, a kezébe adta a piros tulipánt. A széplány meg is csókolta a virágot, s nyomban újra királyfi lett.
- Te az enyém, én a tied - mondta a királylány, s mindjárt meg is tartották a lakodalmat. A királyfi így hát megtalálta, haza is vitte a falujába a világ legszebb lányát.

Barkácsötlet:
Tulipánból paprika,
Paprikából Jancsika,
Jancsikából kiskirály,
kis királyból tulipán.



2020. május 6., szerda

Május 10.- Madarak és fák napja


Madarak és fák napja

Mivel személyesen még mindig nem találkozhatunk, ezért ismét ide teszek fel nektek néhány, otthon is megvalósítható ötletet. Ez alkalommal a "Madarak és fák napja" témában.

A Madarak és Fák Napja egy több mint száz éves hagyomány Magyarországon, melyet minden év május 10-én ünneplünk. A hagyomány célja, hogy felhívja az emberek, különösen az ifjúság figyelmét az őket körülvevő élővilágra és a természetvédelem fontosságára.

Hosszú múltra tekint vissza a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület által minden évben megrendezett "Év madara" program, melyben ezúttal Magyarország legismertebb baglya, az erdei fülesbagoly lett a győztes. Nézzétek csak:




1. Madaras szólások, közmondások
Nagyon sok szólásunk és közmondásunk van madarakkal. Nézzétek csak, hozztam közülük néhányat. Kitaláljátok, hogy melyik madár illik a kipontozott részre? Nagyobbakkal meg is beszélhetitek, hogy melyiknek mi a jelentése, mikor használjuk.

1. Azt csiripelték a … .
2. Várja, hogy a sült ... a szájába repüljön.
3. Sokat akar a ..., de nem bírja a farka.
4. Ritka, mint a fehér ... .
5. … lehet vele fogatni.
6. ... mondja ...nek, hogy nagyfejű.
7. Nyeli, mint … a nokedlit.

Megoldások: verebek, galamb, szarka, holló, madarat, bagoly-veréb, kacsa

2. Versek madarakról:
Zelk Zoltán: Gólya, gólya
Gólya, gólya,
hosszúláb,
hol kezdődik a világ?
– A tó szélén ring a nád,
ott kezdődik a világ…
Gólya, gólya,
hosszúláb,
hol ér véget a világ?
– Ha az a tó enni ád,
egy tóból áll a világ.

Móra Ferenc: Fecskehívogató
Villásfarkú fecskemadár,
jaj de régen várunk!
Kis ibolya, szép hóvirág,
kinyílott már nálunk!
Fátyolszárnyú kis méhecskék
zúgva-döngve szállnak.
Cifra lepkék, kék legyecskék
ide-oda járnak.
Rózsa, rózsa, piros rózsa
nyitogatja kelyhét;
itt a tavasz, lessük,
várjuka csicsergő fecskét.


3.  Madarakról, fákról szóló kedves gyermekdalokat, mondókákat itt hallgathattok:

Körtéfa

Tavaszi szél vizet áraszt

Verébnóta


Erdő, erdő, erdő

Csip-csip csóka
4. Színező:
Az alábbi képen lévő fán minden madárból kettő van. Keresd meg a párokat és színezd ki őket egyformára:


5. Mese:
1. Lázár Ervin: A nagyravágyó feketerigó

2. Jill Tomlinson:  A bagoly, aki félt a sötétben

6. Barkácsoljunk közösen:
Az alábbi fülesbagoly otthon fellelhető anyagokból is könnyen elkészíthető. Nem kell hozzá más, mint néhány üres WC-papír guriga, színes papír (esetleg festék, ha nincsenek színes lapjaink), olló és ragasztó.


Szülőknek ajánló:


Emlékeztek még Dr. Bubóra? Gyermekkorunk (felnőtteknek szóló) mesesorozatának, a Kérem a következőt! főszereplőjére? Ő is egy fülesbagoly, azaz Uhu volt. Nosztalgiázni vágyóknak álljon itt egy link:

2020. április 22., szerda

Föld Napja - 2020. április 22.


Föld Napja



Immáron világszerte 50. éve, Magyarországon pedig idén 30. éve figyelmeztet minket a Föld napja az élővilág változatosságának fontosságára és annak megőrzésére.

Biztzosan ti is megfigyeltétek már, hogy a kisgyermekek eredendően szoros kapcsolatban állnak a természettel. Szívesen játszanak a szabadban, hatalmas érdeklődéssel és nyitottsággal fedezik fel a környezetüket és a benne élő élőlényeket. Ők még nem félnek a bogaraktól, sem az apróbb békáktól, gyíkoktól és szívesen nézegetik, simogatják, etetgetik őket. Nekik még szép a gyomnövény is, melyet mi felnőttek már inkább kigyomlálunk. 

Játszunk, alkossunk közösen. Fedezzük fel együtt, mennyi csodát rejt ez a bolygó, mennyi csodát rejt a környezetünk.

A következő séta alkalmával vigyük magunkkal az alábbi feladatlapot kinyomtatva. Készítsünk oda egy ceruzát is. Séta közben figyeljük meg alaposan a természetet és pipáljuk ki azokat a képeket, amelyeket az utunk során megtaláltunk, felismertünk! 
Az összegyűjtött (lehullott) ágakból, levelekből és kövekből termésképeket is csinálhattok:

Otthoni nyomozómunka! Keressétek meg a képen az egyforma rajzokat:
(https://www.papertraildesign.com/wp-content/uploads/2019/06/I-Spy-nature.jpeg)

És végezetül egy vers, melynek első versszakát mi kisovisként tanultunk meg:

Benedek Elek: Ne bántsd a fát!

Ne bántsd a fát, hisz ő is érez,
Szép gyöngén nyúlj a leveléhez.
Ágát ne törd, lombját ne tépjed,
Hadd annak, ami, épnek, szépnek.
Szeresd a fát!

Édes gyümölcsét várva-várod,
S te mégis letörnéd a virágot?
Szegény virág gyorsan elszárad,
S te bánkódnál majd, késő bánat.
Ne bántsd a fát!

Fa lombja közt viharban, vészben
Lám meg se ring madárka fészke,
Fáradt ha vagy, leülsz alája,
S elszenderít madár danája.
Szeresd a fát!

Anya ő is, minden levélke
Egy-egy gyermek, gonddal nevelve.
És gyermek minden ágacskája,
Szeretettel tekints fel rája.
Ne bántsd a fát!

Mindaz, kik fákat ültetének,
Sírjukra szálljon hálaének,
Ásóval is költők valának,
Szép lombos fákról álmodának.
Szeresd a fát!

2020. április 11., szombat

Húsvét ünnepe

Kellemes húsvéti ünnepeket kívánunk Nektek!


Feltámadt a Jézus, mondják az írások,
Vízöntő hétfűre buzognak források.
Eljöttem hezzátok ifiú létemre,
Hogy harmatot öntsek egy szép növendékre,
Mert ha meg nem öntöm ezen esztendőben,
Nem virágzik szépet nekünk jövendőben.
Virágozzék szépet, ékes virágokat,
Nyerjen az egekben fényes koronákat. 

(Háromszéki beköszöntő)