Megismerkedtünk a dió motívummal, amely egy lábbal magunk előtt "dobbantó" lépést jelent.
Ehhez tanultuk:
Dombon törik a diót, a diót,
rajta vissza, mogyorót, mogyorót,
tessék kérem megbecsülni
és a földre lecsücsülni,
csücs!
rajta vissza, mogyorót, mogyorót,
tessék kérem megbecsülni
és a földre lecsücsülni,
csücs!
Kiszáradt a diófa, nem játszhatunk alatta,
Majd megújul tavaszra, majd játszhatunk alatta.
Majd megismertettük az új gyerekekkel néhány korábbi dalunkat is:
Akinek
nincs párja,
Keressen magának,
Mert ha nem jut néki,
Seprű marad néki!
Ádámnak
volt két fia, se nem ettek,
se nem ittak,
Mindent úgy tettek mint én.
A fejükkel duc-duc-duc,
Mindent úgy tettek mint én.
A fejükkel duc-duc-duc,
a kezükkel taps-taps-taps,
a lábukkal dob-dob-dob,
Az ujjukkal szúr-szúr-szúr.
Az ujjukkal szúr-szúr-szúr.
Lázár
vedd föl lábodat,
Emled fel a karodat,
Sejj, ugorj a Dunába,
Sejj, ugorj a Tiszába.
Meg is mosakodjál,
Meg is simakodjál,
Törölközzél meg az arany kendőbe.
Szédi baba, kút baba,
Bele ne ess a kútba!
Rétibe
és kapiba,
Nagy fűben jár a liba,
Mondd meg édes gúnárom,
lesz-e zsiba a nyáron?
Lesz-lesz, ha a fene meg nem esz!Hej Gyula, Gyula, Gyula
Szól a duda, duda, duda,
Pest, Buda, Buda, Buda,
Pattogatott kukorica.
Ma két mesét is hoztunk a gyerekeknek:
Csukás István: Sün Balázs
és
Kormos István: Mese Csirió mókuskáról
Mese után pedig ezeket az édes kis süniket barkácsolták (só-liszt gyurma és napraforgómag segítségével) a gyerekek: