2020. február 9., vasárnap

Farsangi táncház élőzenével

Újra táncházba hívjuk a Gyerekeket (és a Felnőtteket)! 


Időpont: 2020. február 15.
Helyszín: Köln St. Aposteln – Plébániai terem (a fenti ovis nagyterem)

Farsangi (jelmezes) élőzenés táncházba hívunk Kicsiket és Nagyokat. A tánctanulást Csókási Imre hageni KCSP ösztöndíjas vezeti, amelynek beosztása az alábbiak szerint alakul:
10:30-11:30h – ovisok
11:30-13:00h – iskolások
14:00-16:00h – felnőttek


Nyitott program, mindenkit szeretettel várunk! A belépés díjtalan!

Jelentkezni a korcsoport megadásával lehet. Itt

1. foglalkozás - Medve nap


A mai foglalkozáson minden a medvékről a szólt. Rengeteg kis medvét láttunk ma vendégül, hiszen mindenki magával hozhatta a kedvenc maciját.

Gyülekező alatt a gyerekek futkározhattak, illetve az ablakra ragasztott sablonokon megrajzolhatta a saját kis mackóját:



A mai dalos részben néhány régi dallamot idéztünk fel, illetve újat is tanultunk:

Buborékot fújtunk:
Jöjj ki buborék,
kék ruhában,
zöld ruhában,
arany cipellőben,
piros pántlikában.

Kerekítettünk:
Kőke tánc, kőke tánc,
kikerekítem, bekerekítem,
kőketánc!

Köszöntöttük egymást:
Csipkefa bimbója
kihajlott az útra,
rida, rida bom- bom- bom,
kihajlott az útra.
           
Arra ment Jánoska,
szakajt egyet róla,
rida, rida, bom-bom-bom,
szakajt egyet róla.

Farsangra készültünk:
A, a, a, a farsangi napokban,
A farsangi napokban legyünk mi is vígabban,
A, a, a, a farsangi napokban!

Fánkot sütöttünk:
Szita, szita szolgáló,
Van-e liszted eladó,
van lisztem, de nem jó,
beleesett a pondró.

Lovagoltunk:
Gyí, te lovam Besztercére,
A jó borra, pecsenyére!
Gyí, gyí, gyí!
Gyí lovacskám, gyí vágtába,
Hazaérünk vacsorára!
Gyí, gyí, gyíííí!

Felborultunk:
Sima út, sima út, sima út,
Göröngyös út, göröngyös út, göröngyös út,
Kátyúúú!

Ernyőztünk:
Süss fel, nap! Fényes nap!
kertek alatt a ludaim megfagynak.

Kiugrott a gombóc a fazékból,
Utána a molnár fazekastól,
Stól, stól, stól, fazekastól.


A mai mesénk nem szólhatott másról, mint medvékről:
A két kis medvebocs


Medvés fogócskás - játékunk alatt pedig menekülhettünk a nagy szőrös medvék elöl:
Alszik, alszik, medve-koma,
elfelejtett enni ő ma.
Minket ugyan meg nem kap,
aki ügyes, elszalad.

Majd útra keltünk medvevadászatra:
– Menjünk medvét vadászni!
– Ninini!
– Mit látok?
– Itt egy híd, menjünk át!
(futást imitálva átdübörögnek a képzeletbeli hídon)
– Átértünk.
– Menjünk tovább!

– Menjünk medvét vadászni!
– Ninini!
– Mit látok?
– Itt egy mocsár, menjünk át!
(itt lehet cuppogni, a lábunk beleragadhat a mocsárba, kérhetjük a gyerekeket, húzzanak ki…)
– Átértünk!
– Menjünk tovább!

– Menjünk medvét vadászni!
– Ninini!
– Mit látok?
– Itt egy hegy, hát másszunk fel!
(mászást imitálunk, egyre nagyobbakat kapaszkodva)
– Felértünk, hát nézzünk szét!
–Szétnéztünk, hát menjünk tovább!

– Menjünk medvét vadászni!
– Ninini!
– Mit látok?
– Itt egy barlang, hát menjünk be!
-  Csak csendben csak halkan, hogy senki meg ne hallja!

Mintha sötét lenne, tapogatózva, csukott szemmel bóklászunk, elkezdünk tapogatni, mintha egy fejet tapogatnánk:
- Itt egy nedves orr, itt két nagy szem, itt két szőrös fül, éles fogak, hatalmas mancsok…
- HISZEN EZ EGY MEDVE! Akkor fussunk!!!

Ninini!
– Mit látok?
– Egy hegy, hát másszunk fel!
– Felértünk, NE nézzünk szét!
–Menjünk tovább!

– Ninini!
– Mit látok?
– Egy mocsár, menjünk át!
– Átértünk!
– Menjünk tovább!

– Ninini!
– Mit látok?
– Egy híd, menjünk át!
– Átértünk.
– Ninini, mit látok?
- Hát mit látok?
- Hát mit látok? Mit látok?

A házunkat!

Végezetül pedig mindenki elkészített egy jegesmacit pici fehér kéztörlőből:




10. foglalkozás

Ezen a foglalkozáson a főszerepet a hó, a hideg és a hóemberek kapták. Ezen a télen sajnos elkerültek minket itt Kölnben a hófelhők, de ez nem lehet akadálya, hogy mi egy kis téli hangulatot varázsoljunk.
Gyülekező alatt a gyerekek hóemberes képet készíthettek tépéssel, ragasztással és lyukasztással. Szebbnél szebb művek készültek:


A nagyteremben folytattuk, ahol néhány korábbi dalunkat énekeltük, körjátékunkat játszottuk el.
Akinek nincs párja,
Keressen magának,
Mert ha nem jut néki,
Seprű marad néki!

Egy hegy megy,
Szembe jön egy másik hegy.
Én is hegy,
Te is hegy,
Nekünk ugyan egyre megy.

Ádámnak volt két fia, se nem ettek,
se nem ittak,
Mindent úgy tettek mint én.
A fejükkel duc-duc-duc,
a kezükkel taps-taps-taps,
a lábukkal dob-dob-dob,
Az ujjukkal szúr-szúr-szúr.

Lázár vedd föl lábodat,
Emled fel a karodat,
Sejj, ugorj a Dunába,
Sejj, ugorj a Tiszába.
Meg is mosakodjál,
Meg is simakodjál,
Törölközzél meg az arany kendőbe.

Szédi baba, kút baba,
Bele ne ess a kútba!

Rétibe és kapiba,
Nagy fűben jár a liba,
Mondd meg édes gúnárom,
lesz-e zsiba a nyáron?
Lesz-lesz, ha a fene meg nem esz!
 
Hej Gyula, Gyula, Gyula
Szól a duda, duda, duda,
Pest, Buda, Buda, Buda,
Pattogatott kukorica.

Két hóemberes dalt is megtanultunk:
Dombon állni most a jó,
Mindent elborít a hó.

II:Hóból lesz a hógolyó
Hógolyóból hóapó
Hóapónak pókhasa
Pókhasán a mellkasa
Mellkasán a gömb feje
Gömbfején a kő szeme
Szeme alatt répaorr
Orra alatt szén-mosoly
Szén-mosolya hirdeti
Dombon állni jó neki. :II

Dombról csúszni most a jó
Szánkót húz a kis Janó
Hopp, mögéje, van helye
Szánkózzunk le ővele
Völgybe siklunk, hóha-hó
Csússz utánunk, hóapó!

Csússz utánunk, hóapó!
                        (Gryllus)

Hóembernek se keze se lába,
Hóembernek pici szeme szén.
Lustán pislant, fadugó az orra,
Vásott kannát visel a fején.

A mai mesénk pedig egy régi kedvenc: A magányos hóember volt.


Befejezésképpen pedig gyurmáztunk a gyerekekkel, mindenki elkészíthette a saját pici hóemberét:






Ismét egy remek délelőtt volt!