Novemberben Márton
napján,
Liba gágog, ég a
kályhán.
Aki libát nem eszik,
Egész évben éhezik.
Mai dalok:
* Erdő, erdő gilice...
* Én elmentem a
vásárba...
*A gúnárom elveszett,
keresésére megyek,
Nincsen annak más jegye:
szárnya, tolla fekete.
Az én tyúkom megbódult
A fazékba belebújt.
Ó, én édes tyúkocskám,
Te leszel a vacsorám.
A kis tücsök ciripel,
Hátán semmit nem cipel,
Jobbra dűl meg balra dűl,
Talán bizony hegedül.
Körjáték:
Rétibe és Kapiba,
Nagy fűbe jár a liba,
Mondd meg édes gúnárom,
Lesz e zsiba a nyáron?
Lesz, lesz, ha a fene meg nem esz!
Játék:
Ki libámat elviszi nem
szívelem,
De ha vissza hozza, megölelem.
Itt a liba tolvaj, itt a liba tolvaj.
Vagy:
Nincsen liba tolvaj, nincsen liba tolvaj.
Adventi műsor
megbeszélése,próbája
Mese:
K. László
Szilvia: Lali a lila liba
Verseghy Erzsébet: A
libanátha
Lúdanyonak
könnye pereg,
kislibája nagyon beteg.
Megfázott a csupasz lába,
mezitláb ment óvodába.
Jó mamája
borogatja,
forró teával itatja,
meg is gyógyul harmadnapra,
holnapután vasárnapra.
Hétfõn reggel
korán költik,
tó vizében megfûrösztik,
csizmát húznak lúdtalpára,
úgy kûldik az óvodába.
Barkácsoltunk is:
Még egy jeles
esemény is történt ma az oviban, hiszen Emil hétfőn ünnepelte az 5. születésnapját,
és ez alkalomból süteménnyel vendégelte meg a kis ovis társait.
Akik köszönetképpen énekkel köszöntötték őt.
